Név: Magnus
Életkor: a 15. században született, 70 évesen lett vámpír
Származás: Párizs, Franciaország
„Halandó halál”: rátalált, és megfogott egy vámpírt, és ellopta vérét
Mestere: egy ősi vámpír
Ivadék: Lestat
„Halhatatlan halál”: ahogy Lestat-ot gyorsan felkészítette a vámpíréletre, a tűzbe ugrott. Az oka? Nem tudni, de valami olyasmi, hogy megtalálja a Poklot, és a sötétség hercegét, már ha van ilyen.
Könyv: Lestat, a vámpír

Magnus öreg, de rendkívül értelmes alkimista volt, aki elfogott, és láncra vert egy vámpírt. Önszántából vette el a Sötét Ajándékot. Kezdetben a Párizsi Sátánimádó bokorhoz tartozott, de aztán feljött a felszínre, hogy az emberek közt élhessen, és hogy megfelelő utódot találjon. Renaud színházában aztán rá is talál egy színészre, aki az előadás sztárja volt. A fiatalsága, és szépsége mellett bátorsága, és lázadozó magatartása ejtette ámulatba. Szőke hajában a napot, kék szemében, pedig az eget látta.
Elrabolta. Lestat először undorítónak tartotta, de miután megkapta a Sötét Ajándékot, mindent máshogy látott, még Magnus-t is, az aszott öreg vámpírt is gyönyörűnek találta, és szerette. Azonban Magnusnak más tervei voltak. Elmondta Lestatnak, hogy õ itt fogja õt hagyni. Gyorsan elmondott minden fontos tudnivalót, és megmutatta neki várában a titkos helységet, ahova majd a napsugarak elől elbújhat. Ugyanott megmutatta a vagyonát is, és közölte vele, hogy az ott, mind az övé. Az után megparancsolta neki, hogy az, miután teste teljesen elporladt - dobálja szét a maradványait, mert különben visszajön a még undorítóbb formában, és bosszút áll Lestaton, amiért az nem engedelmeskedett. Majd fogta magát, és őrült táncba kezdett, és beletáncolt a tűzbe, magára hagyva Lestatot vámpír léte első éjszakáján, tanító nélkül.