Név: Louis de Pointe du Lac
Életkor: több mint 200 éves. 1766-ban született.
Származás: New Orleans, USA
„Halandó halál”: beleroskadt az öccse halála miatt érzett fájdalomban, Lestat pedig épp jókor, jó időben kínálta fel neki a „Sötét Ajándékot”.
Mester: Lestat
Ivadékok: Madeline, Merrick
Könyvek: Interjú a vámpírral, Lestat, a vámpír, A Kárhozottak Királynője, A testrabló meséje, Memnoch, a sátán, Merrick

Louis, az apjától örökölt ültetvény tulajdonosa felelt anyja, nővére, és öccse sorsáért is. Ültetvényei, Mississippi-ben, nem messze New Orleans-tól terültek el.

Paul, az öccse volt az egyetlen, aki nem élvezte a gazdagságot, és a luxuskörülményeket. Pap akart lenni, de különböző szentektől, látomásokat kapott, akik arra buzdították, kérje meg bátyát, hogy az adja el az ültetvényeket, a pénzt pedig adja oda neki, hogy ismét visszaállíthassa a vallásos Franciaországot. Louis persze kinevette öccsét, aki válaszként öngyilkos lett.
Louis-t okolta a család, és persze önmaga is a történtekért.. Elhagyta Point du Lac-ot, és New Orleans-ba költözött. Rengeteget ivott, hogy így el tudja feledni öccse szavait, és a bűntudatot. Meg akart halni, de nem volt bátorsága, hogy végezzen magával. Lestat viszont készségesen segített neki ebben.
Lestat az ültetvényeket, és a pénzt akarta. No, és persze Louis-t. Szüksége volt egy rejtekhelyre, ahol el tudta szállásolni apját. Habár Louis-t megrémítette Lestat gyilkolás közben, úgy döntött, elfogadja a „Sötét Ajándékot”.
A vámpírrá válás számára két dolgot jelentett: először is, egy szimpla kis varázslatot, másodszorra viszont kívánsága beteljesülését, miszerint örök életében elkárhozott lett.
Már akkor tudta, hogy õ másmilyen vámpír, amikor még csak változott. Louis undorítónak, és aljasnak találta az emberek legyilkolását. Állatokon élt.
Úgy érezte, Lestat csak kihasználta, és hogy soha semmit nem fog megtudni tőle. El akarta hagyni, de az azzal fenyegette, hogy nélküle meghalna, hiszen még nem tudott semmit. Lestat-nak szüksége volt rá.
Louis érzéketlennek, kegyetlennek, és szadistának állította be Lestatot az „Interjú a vámpírral” című könyvben. Erre jó példa a Frienere fiú legyilkolása, akitől az egész családja függött: 5 nővére, és anyjuk. A lányok között volt egy Babette nevű, aki volt olyan erős, mint legyilkolt bátyja, és Louis tanácsára a kezébe vette a birtok irányítását. Louis-nak nagyon tetszett Babette élni akarása. De sosem engedte a lánynak, hogy látogatásai során megpillantsa az arcát. Mindig az árnyékban maradt.
Aztán menekülniük kellett. Louis ötletétől vezérelve Babette-nél kértek menedéket. Louis kedves akart lenni a lányhoz távozásukkor, de Lestat letámadta. Babette a sátánnal azonosította őket, ami Louis számára pokol volt.

New Orleans-ban mentek, ahol Lestat egyedül vadászott.

Aztán egy gyenge pillanatában engedett vámpírénjének. Lestat nagy örömére.. vagy kárörömére.. Louis hosszú idő múltán embervért ivott, egy 5 éves kislányból. De hamar ráeszmélt hogy mit csinál, és eldobta magától a gyermeket, aki a halálán volt.
Lestat kezébe volt az ütőkártya. Vámpírt csinált Claudiából, és ezzel vette rá Louis-t, maradjon mellette. Lestat, és Louis olyan volt Claudia számára, mint apa, és anya. Lestat vadászni tanította, Louis pedig az értékekre. Claudia valahol közöttük volt. Szerette, és élvezte a gyilkolást. De gyűlölte Lestat-ot, amiért õt is kétségek közt hagyta, és gyűlölte, amiért Louis szenvedett. 65 évig látszólagos boldogságban éltek, de lassan-lassan előjöttek Claudia érzelmei is. Az 5 éves testben egy 70 éves nõ bölcsessége, és élettapasztalata lakozott. Dühös volt, külseje miatt. Egyre jobban gyűlölte Lestat-ot, és végül kitervelte szökésüket. Meg akart ölni õt.

Lestat is megérezte ezt az ellentétet, és elege lett a két vámpír örökös szenvedéséből. Új társat keresett magának, egy fiatal férfi személyében. Egyre többet járt oda. Egyik ilyen alkalommal, mikor hazatért, Claudia ajándékkal várta: két fiatal, bortól részeg fiút adott neki. Lestat ivott belőlük, de hamar rájött, hogy Claudia kijátszotta, és a fiúk halottak voltak. Megmérgezte őket ópiummal, és abszinttel. Lestat elsápadt, és Louis segítségéért könyörgött. Claudia azonban egy hatalmasat vágott belé, és ömlött belőle a vér. Lassan teljesen kiürült, teste csontvázzá aszott. Claudia és Louis a közeli mocsárba dobták a tetemet.

Lestat nem halt meg. Iszonyatosan gyenge, és beteg volt, de sikerült visszajutni a New Orleans-i lakásukba, és még ott találta a két vámpírt. Dühös volt, és bosszúra éhes. Louis harcolt vele, és sikerült felülkerekednie rajta, majd otthagyta a házat elemésztő tűzben.

Azért hagyták el Lestatot, mert mindketten kíváncsiak voltak a maguk fajtákra. Átutaztak Európába, ahol végigjárták Erdélyt, Magyarországot, és Bulgáriát, de mindenhol csak bűzös, undorító, értelemnélküli vámpírt láttak. Végül Franciaországba mentek, Párizsba. Ekkor kezdett megromlani köztük a kapcsolat. Claudiában egyre jobban erősödött az érzés, hogy õ értéktelen ilyen testben. Elveszettnek érezte magát. Louis ettől csak még jobban szenvedett, és azt kívánta, bárcsak Lestat még mindig élne.

Aztán egyik éjjel találkozott Santiago-val. A vámpír követte õt, és utánozta, és kifigurázta lépteit. Verekedtek, de egy harmadik szétválasztotta őket. Armand volt az, és meghívta õt, és Claudiát a Vámpír színházba.

A színházban, meglepődve vették tudomásul, hogy a személyzet, és a közönség egyaránt halandó. A színpadon, pedig élesben megy az ölés, mint egy színdarab. Santiago, és Armand is a színpadon voltak. Az előadás végeztével aztán Armand leinvitálta őket a lakóhelyükre. Louis kikérdezte, de Armand közölte vele, se Istenről, se Sátánról nem tud semmit. Viszont ismerte Lestatot.
A két vámpír találkozásuk pillanatában elbűvölte egymást.
Távozásukkor Santiago kiolvasta Louis fejéből a pórul járt Lestat sorsát, és letámadta őket. Claudia sürgette a távozást, nem tetszett neki a vámpírok vádolása.

Mindketten csalódottak voltak. Nem ilyen fogadtatásra számítottak.

Louis ismét meglátogatta Armand-ot. Hiányolta társaságát, de kifejtette félelmeit Claudiával kapcsolatban. Armand figyelmeztette, hogy tartsa zárva agyát a többi vámpír előtt.

Louis szenvedett. Akarta Armandot, vele akart lenni, de tudta, Armand nem akarja Claudiát. Ezt Claudia is megérezte, és keresett egy új társat; Madeleine-t.

Claudia követelte Louis-tól, tegye vámpírrá a babakészítő nőt. Louis nem akarta elveszíteni a lányt, de tudta, hogy ez elkerülhetetlen, ezért engedelmeskedett, és átadta a Sötét Ajándékot. Gyűlölte magát érte, mert tudta, ezzel az a maradéknyi emberi vonás, - amit Armand annyira szeretett benne - végleg elveszett.

De így legalább készen állt arra, hogy közölje Claudiával, Armand-dal tart. A lány boldog volt Madeleine-el. Louis kirekesztettnek érezte magát, de ez sem tartott sokáig. Egy éjjel, Santiago vezetésével, a vámpír színház társulata elrabolta őket. A színházhoz vonszolták a kétségbeesett vámpírokat, és míg Louis-t, Armand akarata ellenére, élve eltemették, Claudiát, és Madeleine-t bezárták egy nyitott tetejű szobába, ahol a nap sugarai szénné égették őket.
Louis tudta, hogy Lestat árulta el Claudiát. Dühös volt rá, és gyűlölte. Armand mentette ki õt a fogságból.
Louis ráébredt, hogy már nem gyenge, és cselekvésképtelen. A valaha volt emberi tulajdonságai már rég kivesztek belőle. Készen állt a bosszúra.
Figyelmeztette Armand-ot, nem menjen még egyszer a színház közelébe, aztán 10 perccel napfelkelte előtt beosont a színházba, és rágyújtotta az egészet a bent alvó társulatra, köztük Santiago-val. Armand persze odament, és kimentette Louis-t a lángok közül. Együtt beutazták a világot, de eközben egyre távolabb kerültek egymástól.

Az 1920-as években visszatértek New Orleans-ba. Ekkor mondta el Armand, hogy Lestat is a városban van.

Louis követett egy fiatal vámpírt, aki elvezette õt a beteg, és megtört Lestathoz, aki a házában, állattetemek közt ült. Az ablakon keresztül figyelte õt. Lestat észrevette, és beinvitálta. Könyörgött neki, hogy maradjon vele, de Louis visszautasította. Már nem volt benne gyűlölet.

Nem sokkal később Louis elmondta Armand-nak, hogy találkozott Lestat-tal. Amikor Armand rájött, hogy Louis már nem akar bosszút állni Lestaton elkeseredett. Louis mindvégig tudta, hogy Armand-nak is köze volt Claudia halálához.

Ezután Armand úgy döntött, elhagyja õt. Azt akarta, hogy ismét az a vámpír legyen, aki akkor volt, mikor még Claudia élt. De tudta, ez lehetetlen.

Louis aztán ezt az egész történetet továbbadta egy Daniel Molloy nevû újságírónak, és amikor befejezte a történetet, Daniel csak annyit mondott, hogy az lehetetlen, hogy így legyen vége a történetének. Felajánlotta, hogy társa lesz, de ettől Louis nagyon feldühödött, hiszen az egyetlen ok, amiért elmesélte a történetét, az az volt, hogy megmutassa, milyen szörnyűséges is a halhatatlan élet. De rájött, kudarcba fulladt próbálkozása, hiszen Daniel-nek tetszett a vámpírlét, és õ is halhatatlanná akart válni.
Louis ezután megtámadta Danielt, és otthagyta meghalni.

A történetét „Interjú a vámpírral” címmel adták ki.

Louis később Lestat koncertjén tűnt fel ismét, hogy figyelmeztesse, veszélyben van.

Aztán Lestat, aki testet cserélt Raglan James-el, Louis segítségét kérte, aki először nem hiszi el, hogy õ Lestat. Lestat ekkor látta először, hogy Louis-nak, aki tényleg nem egy erős vámpír, mekkora hatalma van egy halandó felett. Könyörgött neki, tegye õt ebben a testben vámpírrá, de az iszonyodott a procedúrától, és nemet mondott. Emellett féltékeny is volt rá, mert neki ismét lehetősége nyílt arra, hogy halandóként éljen. És egyáltalán nem értette Lestat miért nem akar halandó maradni.

Később, mikor Lestat már visszaszerezte a testét, megkérte Louis-t, lakjon vele az időközben felújított New Orleans-i lakásban, ahol annak idején éltek. Louis igent mond. Most is ott él. Idejét leginkább olvasással és gondolkozással tölti el.

Míg Lestat mély álomban pihent, Louis sok időt töltött el nála. Olvasott neki, és cserélgette a CD lejátszóban a CD-ket. De még így sem tudott megfeledkezni Claudiáról. Miután Jesse Reeves, és Lestat is beszámolt arról, hogy hallották Claudia zongorajátékát, Louis-ban felmerült a kérdés, vajon Claudia békében van? Vagy azóta is szenved? Épp ezért kéri meg David-en keresztül Merrick Mayfair-t, segítsen neki megidézni Claudia szellemét. Merrick segít neki, azonban a varázslathoz áldozatokat kell hoznia. Először is, Claudia személyes tárgyai kellenek (A Jesse által megtalált baba, napló, és rózsafüzér + a Louis által rejtegetett ősrégi fénykép Claudiáról), aztán pedig a véráldozat. Louis vállalja, vérét adja a szertartáshoz.

Claudia szelleme mindazt mondja el, ami Louis legbelső félelme. Hogy Claudia szenved, és hogy gyűlöli őt, és látni sem akarja. Louis felajánlja, hogy ott rögtön végez magával, hogy mellette lehessen, de a kislány csak nevet rajta, majd fellelkesül az ötleten, és az öngyilkosságba próbálja taszítani a vámpírt.

Louis kész megölni magát, de David-nek szerencsére sikerül legalább 2 napra lebeszélnie, amíg elköszön Merrick-től, és Lestat-tól. A 2 napból aztán 3 lesz, és Louis rájön, beleszeretett Merrick-be, bár David szerint ez csak a lány által alkalmazott bűbáj hatása. Louis viszont biztos abban, szerelmes belé. Együtt töltenek egy estét, beszélgetnek, és Merrick megkéri Louis-t, hogy tegye õt vámpírrá. Louis el akarja ijeszteni a lányt a Sötét Ajándéktól, de túl messzire megy, így Merrick-et vámpírrá kell tennie. Még aznap éjszaka megtanít a lánynak minden fontos tudnivalót. Jó részletesen elmagyaráz neki mindent, aztán otthagyja. Haza megy a Rue Royal-i házába, megírja a búcsúlevelét, majd nyitott koporsójában megvárja a napkeltét. Öngyilkos lesz. David és Merrick tehetetlen, de szerencsére Lestat még épp időben érkezik, és megmenti Louis-t, akiből így végre erős vámpír válik. Louis, aki eddig mindenkinek, még Maharet-nek is nemet mondott amikor az felajánlotta az erőt adó vérét, most Lestat vérétől majdnem olyan erős lett, mint Lestat. Szinte elpusztíthatatlanná vált. De nem zavarja a tény, hogy most már nem lesz olyan könnyű az öngyilkosság, mivel végre boldog, megtalálta azt, amit eddig keresett; a Merrick-ből, Lestat-ból, és David-ből álló társaságot.